CHOLNOKY: -GRÓF TELEKI SÁMUEL ÚTJA KELET-AFRIKÁBAN - Jelenlegi ára: 4 200 Ft ?

CHOLNOKY BÉLA:
-GRÓF TELEKI SÁMUEL ÚTJA KELET-AFRIKÁBAN
RITKA, - ÉRTÉKES KÖNYV, - A KÉPEKEN LÁTHATÓ, KIÉLESÍTETT FOTÓKON.
/Világjárók. / Bp., én. Franklin-T. 1 t. 137 l. 10 két oldalas t. (képek) 3 sztl. lev. (egyike térképvázlat) számos szöveg közti, rajzos képpel. Kiadói, aranyozott, egészvászon kötésben.
Teleki Sámuel (utazó)
/jumpto bodycontent
Teleki Sámuel gróf
 
Nem tévesztendő össze a következővel: Teleki Sámuel (kancellár).
Széki gróf Teleki Sámuel (Sáromberke, 1845. november 1. – Budapest, 1916. március 10. ) magyar felfedező, a Kenya északi részébe indult első európai expedíció vezetője. Ő fedezte fel és nevezte el (Rudolf trónörökösről) a Rudolf-tavat és (Rudolf feleségéről, Stefánia belga hercegnőről) a Stefánia-tavat. A dédunokája volt Teleki Sámuel (1739– 1822) erdélyi kancellárnak, aki 50 ezer kötetes könyvtárának átadásával megalapította a marosvásárhelyi Teleki Tékát, az egyik első magyar közkönyvtárat.
Tartalomjegyzék
1 Ifjúkora
2 Az első út
3 Gyűjtemények
4 Teleki-vulkán
5 A második teleki, sikertelen út
6 Külső hivatkozások
Ifjúkora:
Az ásványtant, geológiát, földrajzot és csillagászatot tanult Teleki Sámuelt 1881-ben az Országgyűlés felsőházának tagjává választották. A politikai pályán ismerkedett meg Rudolf trónörökössel a Magyar Földrajz Tudományok Társaság elnökével, és annak feleségével, Stefánia hercegnővel, II. Lipót belga király leányával, a társaság fővédnökével.
1886-ban Rudolfék ösztönözték arra, hogy tervezett afrikai szafarija helyett inkább szervezzen expedíciót Baringo-tótól északra elterülő vidékre, túl azokon a területeken, amelyeket Joseph Thomson (1858– 1895) skót utazó feltérképezett, hogy megtalálja a sivatagi tavat, amelynek létezését helyi legendák sugallták. A legendák szerint a sivatagban tenger van, amely körül óriások törzsei élnek, szigete pedig szörnyetegek és kísértetek otthona.
Az első út:
Teleki gróf és útitársa, Ludwig von Höhnel osztrák tengerészhadnagy, 1887 februárjában hagyták el Panganit (Tanzánia) 400 teherhordóval, a Ruvu folyót követve.
Ők lettek az első európai utazók, akik feltérképezték a Nagy-hasadékvölgy egy jelentős szakaszát. Teleki elsőként érte el a Kilimandzsáró hegy 5310 méter magasan húzódó hóvonalát, az első felfedező volt, aki a Kenya-hegyre lépett. Ez utóbbi hegyen 4300 métert haladt felfelé és ezután északra fordult, hogy felmérjen egy folyórendszert.
A folyókat követve jutott el 1888. március 5-én az először Jáde tengerként említett tóhoz, amelyet Teleki a trónörökösről később Rudolf-tónak nevezett el. 1975-ben átkeresztelték, a turkana törzsről elnevezve, amely a partjain él.
Az expedíción felfedezett egy kisebb tavat is, amelyet Stefánia-tónak nevezett el. (Mai neve Chew Bair, Etiópia déli részében. )
Gyűjtemények:
Az utazók megfigyeléseket végeztek a feltárt területek klímájáról, állat- és növényvilágáról is. A Kenya-hegyen élő egyik óriás Lobelia fajt a grófról Lobelia telekii névre keresztelték. Növények és állatok mellett több, mint 400 néprajzi tárgyat is gyűjtött, a legtöbbet a maszáj és kikuju törzsektől. Túlélve a bennszülöttek számos támadását és az éhezést, az utazók végül gazdag gyűjtéssel tértek haza és megalapozták a Néprajzi Múzeum Kelet-Afrika gyűjteményét. Számos fotót is hoztak magukkal, ezek a Kolozsvári Állami Levéltárban vannak, nagy részüket még azóta sem publikálták.
A róla elnevezett érem
A Turkana-(Rudolf-)tótól délre. Teleki a Suguta kiszáradt folyó völgyében felfedezett egy aktív vulkánt, melyet Höhnel Telekiről Teleki-vulkánnak nevezett el, melyet mind a mai napig így hívnak. Hazafelé menet 1888 októberében Mombasa mellett elérték a kelet-afrikai partvidéket.
A második teleki, sikertelen út:
Továbbhaladva megálltak Adenben, ahol Telekiben megszületett az elhatározás, hogy egy későbbi expedíció során az etiópiai fennsíkot utazza be és északról közelíti meg az Afrikai Nagy Tavakat. Erre azonban már nem került sor. 1895-ben a gróf még egy utolsó sikertelen próbálkozást tett, hogy megmássza a Kilimandzsáró 5895 méteres csúcsát. Hosszú betegség után Budapesten halt meg.
1886 és 1895 között írta meg a Kelet-afrikai napló című művét magyarul. Von Höhnel szintén írt egy hosszú beszámolót az utazásról
Teleki-vulkán
A Gróf Teleki Sámuel vezette expedíció (1887-1888)
Teleki Sámuel gróf 1845. november 1-én született Sáromberkén. Nagyműveltségű, nemcsak politikailag iskolázott ember volt: kiváló eredménnyel érettségizett Debrecenben, majd a göttingeni és berlini egyetemen természettudományi tanulmányokat is folytatott. Huszártisztként katonáskodott, később 1881-től haláláig rövid kihagyásokkal szinte töretlen országgyűlési és főrendházi tagsága révén szerepel az országgyűlési almanachban. A gróf gazdag erdélyi főnemes, földbirtokos volt, vadászszenvedélye és Rudolf trónörököshöz fűződő barátsága többszöri, közös Görgényi-havasokbeli vadászatban nyilvánult meg. Mint testileg-lelkileg edzett, mindenféle fáradtságot elviselő férfit a tudásvágy, az ismeretlen megismerése vezette a mesés idegenbe (Afrikába, Indiába, Indonéziába). Más elképzelések szerint expedíciója az Osztrák-Magyar Monarchia gyarmatszerző próbálkozása volt (Krizsán 1994). Egy megint másik teória magánéleti és/vagy politikai okot sejt az utazás mögött (Erdélyi 1977). Az első szerint Stefánia főhercegnő megsértése, esetleg egy vele fűződő gyengéd viszony miatt kellett Telekinek afrikai száműzetésbe mennie. A második hipotézis arra alapoz, hogy az udvarban nem nézték jó szemmel a közismerten magyarszimpatizáns Rudolf és Samu barátságát. Bárhogy is történt, Teleki 1886 őszén útnak indult Kelet-Afrikába, ahová magával vitte a pozsonyi születésű osztrák tengerész-zászlóst Höhnel Lajos lovagot. A magyar felfedező vállalkozások szempontjából kétségkívül a legsikeresebb tekinthető expedíció legfontosabb eredményei a következők:
A bejárt útvonal és környékének nagyszerű térképe.
A jórészt teljesen ismeretlen területen megtett kb. 3000 km hosszú út Afrika térképének egyik nagy fehér foltját tűntette el. (Déli rész és Északi rész, nagyméretű fájlok!!! )
A Rudolf-tó és a Stefánia-tó felfedezése.
A függetlenné vált Kenya látványosan szabadult meg a gyarmati múltat jelképező európai eredetű földrajzi névtől. A trónörökösről és feleségéről elnevezett tavak ma már Turkana-tó és Chew Bahir-tó néven szerepelnek a térképeken.
A Teleki-vulkán felfedezése.
A korabeli tűzhűnyó-keletkezési elmélet szerint a vulkán azért tör ki, mert a tengervíz behatol a magmakamrába. A kontinens belsejében működő vulkán felfedezésével megdőlt az a feltételezés, hogy a vulkanizmus a tenger partjához kötött jelenség. Eredményeikre támaszkodva részben körvonalazódott az a hasadékrendszer, amelyet Suess aztán a Kelet-afrikai árokrendszerként vezetett be a földtudományokba, s amely a lemeztektonikai elmélet szerint a riftesedés iskolapéldája.
A Kilimandzsáró és a Kenya hegyek hóhatárának elérése elsőként a világon.
A nagyszerű sportteljesítményen túl , Teleki elsőként ismerte fel a hegységek hajdani nagy kiterjedésű eljegesedését. Ebből az következik, hogy valaha az Egyenlítő vidékén is mélyebbre húzódtak le a gleccserek, ami arra utal, hogy mindkét féltekén egyszerre köszöntött be a jégkorszak. A földtani-geomorfológiai szakirodalom Teleki-glaciálisként ismeri azt az eljegesedést, amelyet az európaiak az Alpokban rissként emlegetnek. Kenya-hegy egyik völgyét szintén Telekiről nevezték el.
A Hold-hegység létezésének cáfolata.
Teleki és Höhnel bebizonyították, hogy a nagy tavak és Abesszínia között nyoma sincs az akkori idők térképein szereplő Hold-hegységnek.
Geológiai, hidrológiai és meteorológiai megfigyelések.
Részletes kőzet- és ásványgyűjteménnyel tértek haza. Alapos és rendszeres feljegyzéseket készítettek reggel és este a légnyomást, felhőzöttséget és az esőket illetőleg.
Új fajok felfedezése.
78 növényfaj, közte a magashegységek két legismertebb növénye: Senecio telekii, Lobélia telekii; 3 kaméleon és pókfaj
Hatalmas, összesen 12 ládányi, mintegy 400 darabból álló tárgy gyűjtemény.
A fegyvereket, ékszereket, ruhákat, edényeket, eszközöket és trófeákat tartalmazó gyűjteményt Néprajzi Múzeumnak és a Bécsbe adományozták.
A burkunedzsi, resiat, szuk, turkana törzsek első leírása.
Az expedíció nagy jelentőséggel bírt Kelet-Afrika néprajzi feltárásában is. A fent említett törzsek elsőkénti leírásán túl, minden addiginál részletesebb leírást adnak a bejárt terület nilóta nyelvet beszélő népeiről, különös tekintettel a kikujukra és a maszaikra.
A Teleki-vulkán
A Turkána-tó valaha összefügghetett a Nílussal és a korai pleisztocénban érte el legmagasabb szintjét. A pleisztocén közepén a Barrier elnevezésű gátszerű vonulat megszületésével a kapcsolat megszakadt (lefolyástalan, sós vizű tó jött létre, melynek szintje napjainkra 100 m-rel alacsonyabban található. Már 1887-es expedíció során Höhnel a hosszú távú, földtani léptékű, Teleki pedig a rövidtávú, néhány éves szintingadozás bizonyítékait rögzítette. Ennek a vulkáni vonulatnak a része a 646 m magas Teleki-vulkán, amelynek nincs helyi elnevezése. A Lugugugut elnevezés ( "a hely amely éget") a környék minden működő vulkánjára egyformán érvényes. A tűzhányó két hosszúkás, szabálytalan dombból áll, repedésekkel és számos kisebb kráterrel. Mindkét dombot kékesfekete, magas salaktartalmú hamupalást borítja, amely nagy porozitása miatt alig veri vissza a napfényt. A régebbi lávafolyások felszínén vékony oxidált réteg alakult ki, csokoládébarnára színezve azokat. A fiatalabb lávafelszínek acélszürkék. A salakos hamu felszínén sok helyen kivirágzik a finomszemcsés kén. (Részlet Juhász Árpád: A centenáriumi Teleki Sámuel expedíció c. cikkéből)
Sajnos a gróf a Times-ban (1888) megjelentetett rövid beszámolón kívül nem hozta nyilvánosságra élményeit, megfigyeléseit. Feljegyzései kéziratos formában találhatóak mind a mai napig. Minthogy az expedíció tudományos eredményeit Höhnel írta meg a "Rudolf és Stefánia Tavakhoz" (1892) c. könyvében, a közvélemény és az utókor sokáig német vállalkozásként tartotta számon a felfedező utat. Teleki később még egyszer megfordult a Kilimandzsáró környékén, más alkalommal Jáván, Szumátrán és Borneón, kétszer Elő-Indiában és többször Szudánban. Meghalt 1916 március 19-én Budapesten.



Jelenlegi ára: 4 200 Ft

Az aukció vége: 2012-01-13 20:45
. CHOLNOKY: -GRÓF TELEKI SÁMUEL ÚTJA KELET-AFRIKÁBAN - Jelenlegi ára: 4 200 Ft